Ha bejelölöd a csillag melletti négyzetet, akkor megjegyzem, és ha legközelebb jössz, rögtön ez az iskola fog megjelenni.
|
Tanévzáró - ballagásVéget ért a tanév.
Várom már a vakációt, Hogy úsztassak papírhajót, Eregessek sárkányokat, Szél útjain csavargókat. Másszak fára, dombra, hegyre, Utazhassak a tengerre: Fogjak rákot s fürge halat, Hűs árnyékú fűzek alatt. Víg csapatban focizhassak, S lepkék után rohangáljak, A tisztáson vagy a réten Lebarnulva, jókedvűen. Késő estig csatangoljak, Bogarásszak, madarásszak Nem gondolva évkezdésre, Csengő szavú szeptemberre. S a hetedikesek is elbúcsúztatták a végzős diákokat: Életed útján egy újabb mérföldkőhöz értél, Elhagyod az iskolát, melyben formálódtál, értél. Csiszolgatták jellemed tanáraid, társaid, S most itt állsz egy másik ajtó előtt, hogy megvalósítsd álmaid. Tapasztalj, és fedezd fel az ismeretlen ösvényt, Szép dolgok várnak Rád, ha betartod a törvényt. Bízzál a Jóistenben, szeresd embertársaid, Hittel és szorgalommal teljesülnek vágyaid. Végül a nyolcadikosok is elköszöntek: Búcsúzunk attól,aki minket éveken át a jóra intett, tanított -s védett,hogyha kellett; így cseperedtünk szíve mellett. Mennyi apró és nagy viharban vitt minket féltve, szinte karban; lelkünket mentve, fedve sokszor óvott jövendő záporoktól. Volt otthonunk és legtöbbünknek anyánk, apánk -ki kísért minket; de amit ők nem tudtak adni, azt kaptuk itt nyolc év alatt mi. Apró gyermekként még remegve léptünk ebbe az épületbe, s most úgy megyünk el, hogy az élet titokból - tiszta törvénnyé lett. Bárhová nézünk, most már minden úgy villan vissza szemeinkben, ahogy hosszú pár éves múltunk alatt azt itten megtanultuk. … Épp így mi is már mindenképpen magunkba zárva,rejtve,szépen visszük azokat,kik szeretnek, s emlékét derűs reggeleknek. S pajzsként emeljük, hogyha zordul kínoknak kardja ránk csikordul, mert az a pajzsunk, az a vértünk, mit itt tanultunk,s végigéltünk. |