Ha bejelölöd a csillag melletti négyzetet, akkor megjegyzem, és ha legközelebb jössz, rögtön ez az iskola fog megjelenni.
Munkanapokon az intézmény nyitvatartási ideje: 7.00-18.00
Bersek József Általános Iskola,
Horvátzsidányi Tagiskolája
Horvátzsidányi Tagiskola
Iskolánkról:

Kulturális áttekintés Horvátzsidány községről

A horvátok régi hazájukból magukkal hozták kultúrájukat is. A XV-XVI. Században a horvátok még használták a Cirill és Metód által összeállított népi nyelvű liturgiát. Magukkal hozták új hazájukba e könyveket is és a kezdeti időben a régi szokás szerint ezt a liturgiát követték. Ennek használatát a tridenti zsinat után betiltották.

I. Ferdinánd császártól 1560 körül a horvát községek egyházi autonómiát kaptak. Ez az autonómia azt jelentette, hogy a falvak maguk választották papjaikat és a templomban, később a templom mellett működő iskolákban is hivatalosan használhatták a horvát nyelvet.

Trakostyáni Draskovics György győri püspök szintén horvát származású volt. Később unokaöccse lett Győrött püspök. Az ő nevéhez fűződik a Győri Rituálé kiadása, amelyben a népnyelven végzendő részek horvát nyelven is megjelentek.

A horvátok a győri püspökök jóvoltából védelem alatt álltak. Győr egyházmegye területén a horvátok háborítatlanul ápolhatták kultúrájukat. A kultúra ápolói és továbbfejlesztői elsősorban a papok, később a tanítók voltak.

A XIX. Század nagy egyénisége Fickó József peresznyei plébános. 1802-1843 között élt és dolgozott Peresznyén. Munkássága néprajzi, nyelvészeti és irodalmi szempontból nagyon értékes. Három könyvet írt és adott ki Kőszegen, saját költségén.

A nép tudott írni – olvasni. Az első idő után, amikor még a nép a cirill betűket használták, áttértek a latin betűk használatára. Kezdettől fogva voltak nyomtatott tankönyvek is, a gyerekek ebből tanultak.

A XVII. Században már voltak horvát nyelvű iskolák. Horvátzsidányról a legrégibb adat az 1846. április 24. keltezésű magyar nyelvű tanítói szerződés, amely a község és Grabarich György iskolamester között jött létre.

A XIX. Század második felében Nákovich Mihály kópházi tanító vezetésével a horvát papok és tanítók elhatározták, hogy átveszik a Gaj-féle horvát helyesírási reformot. Ettől kezdve a könyvek az új helyesírás szerint íródtak. 1878-tól az új helyesírás szerint adták ki a kalendáriumokat. Ennek a mozgalomnak egyik legnagyobb támogatója Muskovich Iván, horvátzsidányi plébános, aki mint író sokat harcolt az első világháború ellen az Uram könyörülj rajtunk című verses ima-sorozatában.

Az 1860-as években sorra alakultak a felekezeti iskolák. Az 1864-ben megjelent iskolai szabályzatot horvát nyelven is kiadták és a győri Egyházmegyei Hatóság minden plébániára elküldte.

A XX. Század irodalmának két nagy alakja Mate Mersich Miloradić és Horváth Ignác. Mindkettőjük irodalmi munkássága népi ihletésű. Miloradić horvátkimlei plébános Versek című kötete minden faluban még ma is nagyon népszerű. Horváth Ignác elbeszéléseit is szívesen olvassák, hiszen minden sorban a nép a saját problémáival találkozik.

Az iskolák államosítása után kötelezővé tették a szerb-horvát irodalmi nyelv tanítását, abban az esetben, ha horvát nyelvet tanítanak az iskolában. Ez a rendelkezés sok zavart okozott, mert nagyon sok az eltérés az irodalmi szerb-horvát és a közel ötszáz éves állapotot konzervált itteni ča-horvát nyelv között. Ez a probléma mára megoldódott. Bár most meg az iskola bezárása fenyeget, így aztán a horvát nyelvnek sem lesz jövője.